11.

2008 január 29. | Szerző: Sophie |

hát megint jó régen jártam itt… 🙁 pedig lenne mit írni, csak közben fórumozok is, és sokszor már csak arra van energiám, hogy elolvassam ott a hozzászólásokat.

amúgy minden rendben nálunk. szervezzük az esküvőt, tegnap pl. a meghívókat intéztük, ma meg megyek megrendelni az örömapáknak a szülőköszöntő ajándékot. meg ugye fotóst is keresünk még mindig, mert akire először gondoltam, ő pont nincs itthon és nem tudja így elvállalni a fotózásunkat. 🙁 cipőt keresek teljes erőbedobással, bár igazság szerint nem akarok belőle nagy ügyet csinálni, mert nem vagyok egy nagyon fehércipős, szóval nem fogok 20.000 Ft-ot elkölteni egy fehér topánkára! az tuti! most jönnek vissza a fotós ajánlatkéréseim. hát olyan 40.000 Ft egy olyan szolid kis esküvői fotózás, amit mi elképzeltünk… kíváncsi vagyok, hogy a grafikus mennyit mondd, mert ő nagyon szimpatikus volt nekünk, kérdés, hogy nála mennyibe kerülne mindez!?

amúgy a babával kapcsolatban nincsen semmi különös. gondolom, hogy ügyesen növekszik a pocakomban, és jövő héten szerdán a 12 hetes uh-n már láthatom őt, hiszen legutóbb, január elején csak egy kis paca volt a képen, most viszont meg már van keze, lába, úgyhogy nagyon várom a nagy találkozást! apa nem jön be, bár megtehetné, de valahogy viszolyog (ezt így írtják vajon??? :)) a hüvelyi ultrahangtól, és ez pedig még ilyen lesz! mindegy, én nem erőltetem, hiszen annak sem lenne semmi értelme!

szóval a babóval ennyi van, remélem, hogy jövő héten már sokkal hihetőbb lesz, hogy lakik bennem valaki…  🙂

a betegállomány lassan letelik… holnap mehetek már dolgozni! hát picit sem vágyom rá, főleg, hogy tudom, hogy kikkel kell együtt lennem, és ők hogyan viszonyulnak hozzám. nem is értem, hogy miért vagyok ilyen kegyes hozzájuk! de azt hiszem, hogy lassan elkezdem hazahozogatni a benti cuccaimat. nem köt igazából már oda semmi és senki! anyuékkal bármikor találkozhatok, szóval még ezt sem mondhatom, hogy miattuk rossz lesz az elválás, a többi kolléga, illetve főnök pedig nem állnak hozzám egyáltalán közel. sokuk eléggé megkeserítette az életemet az utóbbi időben, jobb is lesz, ha a héten megmondjuk a frankót és mindenki tisztában lesz vele, hogy le lehet szállni rólam! sokszor el fogok jönni amúgy is vizsgálatokra, pl. legközelebb a jövőheti uh, ami 1/2 5-től esedékes, szóval nem fogom túlzásba vinni a melót! 😉 eddig sem köszönte meg senki, hogy ha erőmön felül teljesítettem…

na de elég a siránkozásból! délután megyek újra a ruhapróbára!!! 😉